Csempeszkopács község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 306 fő
Terület: 5.4 km²
Népsűrűség: 56,67 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 16 km-re délnyugatra a 87. számú főút két oldalán fekszik. Határos települések: Rum, Meggyeskovácsi, Pecöl, Rábatöttös, Vasszécseny, Nemeskolta.

Nevének eredete

Csempesz nevének előzménye a régi magyar Chempez személynév amely a régi csempes (= csalárd) szóból származik. Kopács neve is személynévi eredetű, ennek előzménye a kopács (gesztenye, vagy harkály) főnév.

Története

A község területén már a római korban éltek emberek. Ezt bizonyítja a templom feltárásakor a padozat alól előkerült sírkőtöredék, illetve a templomba beépített nagyméretű római kori téglák. Csempeszt és Kopácsot is 1273-ben említik először. Kopács első említése IV. László király oklevelében történik, melyben a király Kopácsi Pousának és rokonainak ajándékozza horrowi ingatlanát. Az itt említett Horrow azonos a Kopács és Szécseny között a középkorban létezett Hóró faluval, mely a 15. század végén pusztult el. Csempesz ugyancsak IV. László oklevelében szerepel először, melyben a köcski és vasvári várvédő katonáknak birtokokat adományoz. Településként Kopácsot 1323-ban Kopach, Csempeszt 1329-ben Chempezfolua alakban említik először. Kopács későbbi névváltozatai 1329-ben Kwpach, 1481-ben Kopach, illetve Kopacz. Csempeszházát 1465-ben Chempezhaza, 1481-ben Chempezfolua, illetve Chempezfalwa alakban említik. Mindkét falu köznemeseké volt. [1] A kopácsi római katolikus templom a 13. század második felében épült. A 16. századtól átmenetileg a protestánsoké volt. Ebben az időben Kopács a Bothka család birtoka, míg Csempesz a Csempeszházi család tulajdonában volt. Utóbbiak a 16. század végén kétszintes kastély építtettek a faluban, melyet a 17. század]ban a Béri Balogh család szerzett meg. Béri Balogh Ádám a század végén barokk stílusban átépíttette a kastélyt. 1658-ban a templomot visszakapták a katolikusok.

a templom belsőfreskója

Vályi András szerint "CSEMPESZ. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári járásban, Runthoz nem meszsze, ’s ennek filiája, határja termékeny, ’s középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Csempesz, magyar falu, Vas vmegyében, róna termékeny vidéken, ut. p. Szombathely. Lakja 80 kath. Kopács, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathely: 140 kath., 40 evang. lak." [3]

Vas vármegye monográfiájában "Csempesz-Kopács kis, magyar falu 38 házzal és 284 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-rumi vasút egyik állomása. Postája Rum, távirója Szombathely. Birtokos gróf Cziráky János." [4]

Csempeszháza és Kopács a 19. század közepén egyesült. A 19. század végén a település életében jelentős fejlődést eredményezett a rumi vasútvonal megnyitása, majd az elemi iskola felépülése. 1910-ben Csempeszkopácsnak 313 magyar lakosa volt.

A csempeszkopácsi római katolikus templom kapuja

Nevezetességei

Kopács Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt 13. századi román stílusú temploma országos hírű műemlék, mesterséges dombon épült. A templomban ma is láthatók a feltáráskor előkerült középkori freskótöredékek. Berendezése a 18. században készült, oltárképét Dorfmeister István festette.
Csempeszen áll a késő reneszánsz Balog-kastély, amelynek egykor Béri Balog Ádám kurucvezér is tulajdonosa volt. A kastély a 16. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 17. század második felében barokk stílusban építették át. Itt kapott helyet 1976-ban a Helytörténeti Múzeum gyűjteménye is.

Híres emberek

Itt született 1906. július 17-én Károly Antal Ybl díjas építész.

Következő községek

További községek